Görögország / Kontinens (Szárazföld) Beutazási feltételek és Információk - ITT

Görögországban 19 épített vagy természeti emlék került fel az UNESCO Világörökségi listájára.

Több részre osztottuk a leírást: a szárazföldi helyekre és látnivalókra, valamint a szigetekre.

A szárazföldön is először az ország fővárosáról ejtünk szót, mely az ókori időkben is létezett már, és a világ nagyon sok mindent köszönhet a görögnek. Tudósai, művészei maradandót alkottak, mely a mi életünkre is befolyással bírnak.

ATHÉN – mi mással is kezdhetnénk a bemutatás, mint Athénnal, mely az ország fővárosa, több mint 3,5 millió lakossal. Az ókori civilizáció bölcsője, a világ egyik leghíresebb épületének, illetve épületegyüttesének otthont adó Akropolisszal. Maga a szó „felsőváros”-t jelent, így bárhol is járunk Görögországban, számtalan hasonló jellegű, dombon épült városrésszel találkozhatunk. I.e. 5. században kezdték el kialakítani az épületegyüttest, amikor az athéni Periklész győzedelmeskedett a perzsák ellen vívott harcban, és ezzel Athén lett a vezető nagyhatalom az ókori városállamok között. A domb legmagasabb pontján magasodik az Parthenón, a Pallasz Athéné tiszteletére épített templom, a világ egyik legismertebb ókori épülete. Átvészelte az évszázadok viharát, azonban a 17. sz. végén súlyosan megrongálódott. Ezen kívül számtalan egyéb maradvány is látható a területen, mint pl. a Propülaia (bejárati kapu) vagy Niké temploma, a győzelem istennőjének szentélye. De nem csak a szikla fennsíkján láthatunk jelentős ókori maradványokat, hanem a domb lejtőin is. Itt található a Dionüszosz színháza és Heródes Atticus Ódeionja.

A fellegvár restaurálása csak a 19. sz. közepén indult el és ma ez az épületegyüttes az UNESCO Világörökségi listájának tagja.

A város más látnivalókat is tartogat, mint például az Olümposzi Dia (Zeusz) temploma. Az ókorban 104 oszlop tartotta a templomot, de sajnos ebből mára már csak 15 maradt meg a talpán. De így is lenyűgöző alkotás és egy kis képzelőerővel visszautazhatunk az időben. A másik látványosság, ami szinte kötelező turista látványosság, az az őrségváltás a Szintagma téren, a Parlament épülete előtt, mely egykor Királyi Palotaként szolgált. A leglátványosabb ceremónia vasárnap 11 órakor van.

THESSZALONIKI – Görögország második legnagyobb városa, azonban lakosainak száma nem éri el az 1 milliót. Thesszalonikit IV. Alexandrosz makedón király alapította i. e. 316-ban. A város a keletet a nyugattal összekötő szárazföldi utak egyik csomópontjában feküdt, így hamar fontos kereskedelmi központtá vált. A makedón uralom után római, bizánci és oszmán fennhatóság alá került. A város a kereszténység egyik fontos központja volt, ennek következtében a 4. és a 15. század között számos ókeresztény és bizánci épületet emeltek a területén. A ma is látható épületek közül néhány súlyosan megrongálódott egy 1917-ben pusztító tűzvészben, vagy a karbantartás hiánya miatt, vagy azért mert mecsetté alakították. A keresztény templomok közül a legrégebbi a város védőszentjének, Szent Demetiosznak ajánlott 5. századi, öthajós Hagiosz Dimitriosz-bazilika, Görögország egyik legnagyobb temploma. Az 500 körül épült kisméretű Hosziosz David-templom a protobizánci építészet alapformájának, a kereszt alaprajzú kupolás templomnak jellegzetes példája. A Hagia Szofia-templom a kevés ma is látható eredeti kupolás görög kereszt alaprajzú templomok egyik jelentős példája. Ez a város is szerepel az UNESCO listáján.

ATHOS – azaz, a „Szent Hegy” a Chalkidiki félsziget legkeletibb részén található. A tenger ezen a részen veszélyes, itt semmisült meg a perzsa hadsereg flottája egy viharban. Autonóm teokratikus köztársaság, ahol csak 21 évüket betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház tanításai szerint kívánnak élni, így tilos a nőknek és a turistáknak a belépés. Ők csak hajóról csodálhatják meg a 20 ortodox kolostor látképét. A hegyen kb. 1400 szerzetes él. A kolostorok különböző stílusban épültek, számos műalkotást őriznek: freskókat, ötvösműveket, miniatúrákat, kéziratokat, ikonokat. Athos szintén felkerült az UNESCO listájára.

METEORÁK – azaz „lebegő kolostorok”. A kolostorok a Thesszáliai-síkságon meredeken emelkedő sziklacsúcsokon találhatók, Kalambaka város közelében. A leglátványosabb amikor köd borítja a tájat, akkor úgy tűnnek az épületek, mintha lebegnének. A 16. sz. elejére már 24 kolostor állt, és ekkor voltak a leggazdagabbak, így sok épület akkor kapta ma is látható formáját. Csodálatos freskók díszítik a falakat, leginkább a krétai festőiskola alkotásai. A sziklák kolostoraiban a szerzetesek valódi remete életét élhettek, távol a világ zajától, teljes egészében Istennek szentelve életüket. Másik fontos szempont volt, hogy a sziklákra épült kolostorokat könnyen védhették az ellenséges támadásoktól, amely biztonságos menedéket nyújtott az adományozó gazdag uraknak is. Később azonban elnéptelenedtek és napjainkban már csak 4 kolostorban élnek szerzetesek. Ma már valamivel könnyebb a megközelítésük a sziklákba vájt utak, hidak, de főképp lépcsők segítségével, azonban a régi korokban ez csak létrán keresztül vagy egy kötélen felhúzott kosárban volt lehetséges. Természetesen ez a páratlan látnivaló is felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.

Napjainkban már csak hat kolostor látogatható a nagyközönség számára is, ezeknek a legfőbb bevételi forrást a turizmus adja. Természetesen a hely megköveteli az illendő öltözéket, férfiak számára a hosszú nadrágot, hölgyek részére térd alá érő szoknya vagy nadrág, és mindenkinek fedett váll! Érdemes a kolostorokat főszezonon kívül, és a kora délelőtti órákban meglátogatni, hogy elkerüljük a tömeget.

Hagia Triada– „Szentháromság” kolostor. A Szentháromság-kolostor a Meteora egyik legtöbbet fényképezett emléke. A legismertebb is a kolostorok között, mivel itt forgatták az 1981-ben bemutatott „James Bond – Szigorúan bizalmas” film végső jeleneteit. A kolostor katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére készült a 15. században. A kolostornak van egy másik kisebb kápolnája, amelyet Keresztelő Jánosnak szenteltek a 17. században. 1909-ben a kolostort feltérképező görög régészek egy kis csoportja véletlenül felfedezett egy kriptát, amely 47 ritka pergament és ősi kódexeket tartalmazott. A kolostort a 70-es években alaposan felújították, és ma is aktív és nyitott kolostor maradt az emberek számára.

A kolostorhoz a sziklába vájt meredek ösvény 140 lépcsőfokán lehet feljutni és fentről lélegzetelállító a panoráma a környező sziklákra és Kalabaka városára.

Nagy Meteóra (Megalo Meteoro)– a „leg”-ek kolostora, mivel ez van a legmagasabban (613 m), ez a legnagyobb és egyben a legrégebbi (1380) a kolostoregyüttesben. Ide már 300 lépcsőfokot kell megmászni, de megéri. A komplexumban találunk templomot, múzeumot, kápolnákat, könyvtárat. Belső díszítése: gazdag ikonosztáz aranyozott fából, intarziatechnikával kidolgozott pátriárkatrón, freskók. Kincsei relikviák, a bizánci császárok ajándékai, keresztek, amulettek, ikonok, kézzel írott kódexek.

Varlaam kolostor– a Meteora második legnagyobb kolostora. A Great Meteoro kolostor közelében található, és a 14. század közepén alapította egy Varlaam nevű szerzetes.
Folyamatosan bővült, időközönként restaurálták majd lépcsővel látták el. Ennek ellenére a régi hálókat még ma is használják terhek feljuttatására. Sekrestyéje számos kincset őriz, pl.:  relikviákat, az alapító vasövét, pergamenre írt kódexeket. Ehhez a kolostorhoz közel 200 lépcsőfokot kell megmászni.

Hagiosz Sztephanosz – „Szent István” kolostor. A leginkább megközelíthető kolostor, ahol lépcsők helyett egyszerűen át kell menni egy kis hídon, hogy elérjük a bejáratot. Ideális azoknak a mozgássérült látogatóknak, akik nem tudják használni a lépcsőket, de szeretnének egy igazi Meteora kolostor élményt szerezni. Kincsei: csodálatos fametszésű oltár és ikonosztáz, keresztek, liturgikus eszközök, ikonok, kódexek, miniatúrák, Szent Haralambosz ereklyéje (csodatévő csontok). 1333-ban rövid ideig itt lakott III. Andronikos Palailogos császár, aki birtokot és pénzt adományozott az Agios Stefanosnak.

Roussanou kolostor– a többi kolostorhoz képest ez a szikla a legalacsonyabb, így megközelítése is egyszerűbb. A 14. században hozták létre. A „Roussanou” nevet valószínűleg az első remete-szerzetestől kapta, aki ekkoriban telepedett le a sziklán. A kolostor egyetlen épület, amely a szikla teljes rendelkezésre álló felületét elfoglalja. Azt a benyomást kelti, hogy az épületet magának a szikla meghosszabbításaként faragták ki a sziklából! A második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, majd 1988-ban zárdává alakult, és ma több mint 15 apáca él a kicsi és hangulatos kolostorban.

Agios Nikolaos – Anapafsas„Szent Miklós” kolostor. Az Agios Nikolaos kolostor az első a Meteora kolostorok felé vezető úton, és valószínűleg pihenőhelyként szolgált a zarándokoknak, mielőtt tovább mennének. A pihenés görögül anapafsis-t jelent, így Agios Nikolaos of Anapafsas fordítása: Szent Miklós az, aki megnyugtat. A szűk hely miatt függőlegesen, több emeletet építettek, és ezért a legkisebb. A kolostor bejáratánál található a Szent Antal-templom és a kripta, ahol korábban a kódokat és a kolostor örökségeit tárolták. A falakon 14. századi festmények láthatók.

További információk:

Hány kolostort látogathatunk meg egy nap alatt?– Ez függ az időjárástól, az ember fittségétől, honnan érkezik ide, mennyi idő áll rendelkezésére, stb. A legtöbb ember naponta 2-4 kolostort tud felkeresni. Érdemes 2 napot szánni a látogatásra, ha mindent nyugodtan szeretnénk megnézni és nem csak egy villámlátogatást csinálni.

Nyitva tartás– A nyitva tartási idő gyakran évről évre változik, ezért legyen óvatos az útikönyvekben vagy az általános weboldalakon található információkkal. Ellenőrizze az aktuális nyitva tartást ITTvagyITT

Hány lépcső visz fel a kolostorokba?– A Szentháromság-kolostor és a Nagy Meteoro a kevésbé megközelíthető (több mint 300 lépcsőfok). Rousanou, Varlaam és Saint Nicolaos száma átlagosan 140. A kolostorok egy részeben, a lépcsőházaktól eltekintve, kövezett ösvényeken kell felfelé sétálni. A Szent István-kolostort sétahíd köti össze, így minden más kolostornál jobban megközelíthető.

Mennyi a kolostorok belépődíja?– Minden kolostorba személyenként 3 euró a belépődíj. A gyerekek 12 éves korig nem fizetnek belépőt.

Autóval vagy jobb más módon?– Ne akarjon vezetni a Meteorák felfedezése közben! Élvezze a festői utat, kerülje a stresszt a keskeny és kanyargós utak, valamint a parkoló helyek hiánya miatt. Ajánljuk, hogy inkább válasszon szervezett túrát!

OLÜMPIA – Görögország dél-nyugati részén található. Az ókori olümpiai játékoknak, az ókor egyik legfontosabb sportversenyének helyszíne. A hagyomány szerint az első játékokat i. e. 776-ban rendezték Zeusz tiszteletére; ezután négyévente került sor rájuk. A két olimpia közötti időszakot olimpiásznak nevezték. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. A játékok kiemelt kulturális jelentőségét mutatja, hogy az ókori görögök az első olimpia évét tekintették időszámításuk kezdetének. Az évek során több versenyszámot hozzáadtak a műsorhoz: ökölvívás, birkózás, pankráció (szabályozott, de kötetlen harc), kocsiverseny, számos futószám és a pentatlon (birkózás, stadionfutás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés). Az új számok hozzáadása miatt a fesztivál 1 naposról 5 naposra nőtt, amiből 3-at használtak a versenyek lebonyolítására, a maradék 2 nap pedig a vallási rituáléké volt. A modern olimpiáktól eltérően csak görög származású férfiak vehettek részt az olümpiai játékokon. Egy versenyszám győztese olajágkoszorút kapott és egész Görögországban nagy tiszteletben részesült, különösen szülővárosában, ahol gyakran nagyobb pénzajándékot kapott – Athénban 500 drachmát, egy kisebb vagyont. A szobrászok szobrot készítettek róluk, a költők megénekelték őket. Csak férfiak vehettek részt a versenyeken, illetve egy módja volt a női részvételnek, ló- és kocsitulajdonosként. 1170 évvel később, 393-ban I. Theodosius római császár eltörölte a játékokat, mivel a versenyt pogány jellegűnek tartotta. A modernkori olimpiák kezdete előtt itt, Héra istennő templománál gyújtják meg az olimpiai lángot és viszik az épp aktuális olimpia helyszínére.

DELPHOI – a Korintoszi-öböl közelében, a Parnasszosz-hegy délnyugati lejtőjén, 570 méteres magasságban fekszik. A sziklák között fakad a „tisztaság forrása”, a szent Kasztalia-forrás. A delphoi szentély mesterséges teraszokra épült, és 190×135 méteres területét fal vette körül, amelyen 9 kapu nyílt. A dombra szent út vezetett fel, amely mellett a görög városok által emelt kis templomok – az áldozati ajándékok őrzésére épített kincsesházak álltak. A területet 3000 műalkotás díszítette, de napjainkra nagyrészük elpusztult. A terület felső részén állt Apollón temploma, amelynek legrejtettebb helyiségében – az adütonban – tartózkodott a jósnő, Apollón fantasztikus jóstehetséggel megáldott papnője, akinek neve Püthia volt.

Delphoit az archaikus időkben a világ közepének tartották és az Apollón tiszteletére emelt szentély-együttes az ókor legnépszerűbb jóshelye volt. Delphoiban találhatjuk az Omphaloszt – „a világ köldökét” – és a marmariai tholoszt (azt a fényképek százai által híressé vált kis kerek templomot, amelynek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni). Itt, az Apollón-templom szívében égett az „isteni fény” – az az örökmécses, amelynek lángját Prométheusz az Olümposzról lopta az embereknek. Delphoi több mint ezer éven át volt a hellén világ vallási központja, és jelentős hatást gyakorolt a politikai és társadalmi életre is. Ez a régészeti terület is szerepel az UNESCO Világörökségi listáján.

OLÜMPOSZ - az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. Legmagasabb csúcsa 2918,8 méter

A görög mitológia szerint itt, az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög pantheon isteneinek – a tizenkét olümposzi istennek – a kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott. A görög mondavilág szerint Gaia gyermekei, a titánok is az Olümposzon éltek, és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt.

EPIDAUROSZ (Argolisz) – Aszklépiosz, a gyógyítás istenének szentélye az i. e. 6. században jött létre a Peloponnészoszi-félsziget Epidaurosz nevű, templomokat, fürdőket és kórházi épületeket tömörítő szent helyén. Epidaurosz legismertebb épülete az i. e. 3. században emelt színház Görögország legjobb állapotban fennmaradt ókori színháza. Hírnevét szép környezetének, tökéletes arányainak és kivételes akusztikájának köszönheti. A félkör alakú építmény befogadóképessége tizennégyezer fő lehetett, az ülőhelyek körbefogják az orkhesztrát, ahol az ókori drámaelőadásokon a kórus állt.

GÖRÖGORSZÁG / KONTINENS TENGERPARTI NYARALÓHELYEI

PARGA – a Jón-tenger partján, Észak-nyugat Görögországban található ez a település, mely méltán viseli az „Epirus gyöngye” jelzőt fekvésének, természeti szépségének köszönhetően. A város egy védett öbölben, a hegyoldalban fekszik, szűk, girbegurba utcákkal, számtalan tavernával és étteremmel, ajándékbolttal. A kikötőből pedig impozáns látvány nyújt az egykori vár romja. A várost olíva ligetek és narancsültetvények veszik körbe. Nyugodt, békés városka, nem bulizóknak való hely. Az üdülőhely több stranddal is várja a napozás és fürdés szerelmeseit, van amelyik finom homokos, és van amelyik apró kavicsos. A Parga melletti Valtos Beach kisgyerekes családoknak ideális finom homokos fövenyével. A településen iható a csapvíz. Itt nyaralva szinte kötelező program a „Venetian Castle of Parga”, azaz a Velencei vár meglátogatása. A vár a település északi részén található egy kis félszigeten, ahova két oldalról is visz fel gyalogút. Az egyik magából a városból, a kikötő felől indul és a város szűk utcáin kanyarog, a másik a Valtos Beach standjától indul. A romok között barangolva csodaszép panoráma tárul a városra, a szigetekre és a strandokra. A várba nincs belépő, de főleg gyerekekkel vigyázni kell, mert sok a balesetveszélyes hely, figyelni kell rájuk. És mindenképpen ajánlott edző cipő viselete a néhol csúszós kövek miatt.

Az üdülőhely számos kirándulási lehetőséget is kínál, többek között áthajózhatunk Korfu, Paxos, Antipaxos szigetére, ellátogathatunk Dodoniba, az ókor egyik híres jósdájába, ellátogathatunk a közeli Preveza városkába, és ha egy kis borzongásra vágyik valaki, akkor ajánljuk a Pargától kb. 25 km-re található Nekromanteion archelológiai területet, mely igen fontos helyszín volt az ókori görög kultúrában, mivel azt vallották, hogy ez az ajtó az alvilág felé. A templomot Hádésznak és Perszephonénénak szentelték, és a halottakkal kommunikálni vágyók zarándokhelye lett. Úgy vélték, hogy Orfeusz és Odüsszeusz is felkereste.

PELOPONNÉSZOSZ – a félsziget Görögország műemlékekben egyik leggazdagabb területe, így a nyaralás alatt a napsütés és tenger mellett számtalan kirándulási lehetőség közül is válaszhatunk. Irodánk Tolo üdülőhelyére kínál szálláslehetőségeket.

Tolo – az Argoliszi öböl partján fekszik a hajdani bájos halászfalu, mely mára kedvelt üdülőhellyé változott, azonban így is sikerült megőriznie hangulatát. A háttérben hegyek, déli fekvésű, homokos tengerpart, a víz kristálytiszta és lassan mélyülő, a városka elragadó – kell ennél több? A közelben van aprókavicsos strand is. Toloban kevés a turisztikai látnivaló, de mindenképpen érdemes megtekinteni a városka felett található kicsiny Agia Kyriaki, mely fehér-kék színben pompázik és innen csodálatos kilátás nyílik Tolo városára. Kényelmes cipő és víz nélkül ne vágjunk neki! A másik látnivaló pedig Tolo előtt kb. 3 km-re található az Asine ásatási terület, mely nem túl nagy, de jól kiépített és innen is gyönyörű a panoráma. Toloval szemben 2 sziget is található: Koronisi szigetén csak egy képolna van, de este a kivilágításának köszenhetően szép látványt nyújt.

Tolótól kb. 10 km-re fekszik Návpliovárosa, és ez a város volt az első Görög Köztársaság fővárosa, a szabadságharcot követően, 1821-től 1834-ig. Látnivalói: Óváros, Burci – kis erődsziget a kikötő közelében, melyet a velenceiek építettek és egészen 1865-ig használták védelmi célokra, majd az 1970-es évek óta turisztikai célokat szolgál, a városból kishajóval érhető el. Palamidi erőd – 216 méteres magasságban építették a velenceiek barokk stílusban, majd 1715-től több mint száz évig török kézen volt. A városból közel 1000 lépcsőn lehet feljutni, belépődíjas.

Pülosz – említésre méltó hely ezen a területen, tekintve, hogy a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye. Görögország délnyugati részén, a Navarinói-öböltől északra fekvő romváros. A modern város az öböl déli részén fekszik. 1939 óta folynak ásatások, melyek során feltárták a palotát. Carl Blegen a palotát a Homérosz által is leírt Nesztór palotájával azonosította. Ezen kívül bizánci és középkori emlékek is találhatók.

Kirándulások – ha valaki a nyaralása alatt szeretné a környék nevezetességeit is megtekinteni, itt bőven akad kirándulásra alkalmas célpont, főképp,ha érdeklődik a görög történelem iránt. Érdemes ellátogatni Epidauroszba és rögtön 2 színházat is megtekinthet a látogató, melyeket ma is használnak előadásokra. A közelben található Mükéné, mely i.e. 12. századi régészeti lelőhely akropolisz-, palota- és sírromokkal. További lehetőségek: Spárta, Olümpia, a Korintoszi-csatorna, és Athén sem elérhetetlen Tolóból.

OLYMPOSZ RIVIÉRA – Thesszalonikitől délre fekvő, a Paraliától Nei Pori-ig húzódó kb. 80 km-es partszakasz összefoglaló neve. Népszerűségét a háttérben húzódó Olympos hegynek, homokos tengerpartjának, buja növényzetének, szórakozási lehetőségeinek, és kulturális látványosságainak köszönheti. Minden korosztály megtalálja itt a kedvére való szállást és időtöltést. Számtalan vízi sportot is ki lehet próbálni tengerpartjain.

Paralia– kb. 7 km hosszú partszakasszal rendelkezik, és a régió legnagyobb települése. Neve maga is „tengerpartot” jelent görögül. A város mind nappal, mind pedig éjszaka hamisítatlan tengerparti üdülőhely hangulatát árasztja. Számtalan taverna, kávézó, étterem, üzlet szolgálja a nyaralók kényelmét. Este a bárokban, diszkókban zajlik az élet, így aki csendre és nyugalomra vágyik, az ne a főutcán foglaljon szállást magának. Este érdemes átsétálni Katerini városába is.

Olympic Bay – Paraliától déli irányba haladva, kb. 2 km-re található ez a széles, hosszan elnyúló partszakasz, mely finomhomokos és lassan mélyülő vizével kisgyermekes családok számára ideális. Paraliától indulva hosszú parti sétány vezet ide, ahol a helyiek is szívesen korzóznak esténként, megszakítva sétájukat a sétány egy-egy tavernájában. Akinek sok Paralia nyüzsgése, annak ezt a helyet ajánljuk.

Gritsa– tovább délre, Paraliától kb. 10 km-re fekszik Gritsa, kellemes, nyugodt hely. Innen a legkönnyebb elérni Diont a szárazföld belseje felé. Dion vallási központ volt, az ókori macedónok szent helye, akik egy hatalmas oltárt emeltek itt a főisten és lányai tiszteletére, ebben az egyedülállóan szép környezetben. Gazdag vegetáció veszi körül, magas fák, számtalan forrás és hajózható folyó. Dion fontos régészeti lelőhely és jelentős a Régészeti Múzeuma is.

Leptokaria – ez a település kb. 25 km-re található Paraliától délre. Hangulatos, jellegzetes tengerparti üdülőhely számos étteremmel, tavernával és üzlettel. De aki egy kis elvonulásra vágyik, az is talál magának helyet a több kilométer hosszan elnyúló partszakaszon. És ha egy kis „hegyi” levegőre vágyik, akkor nem kell mást tenni, mint ellátogatni Litóchoro településre, mely az Olymposz lábánál fekszik és teljesen más hangulatot áraszt.

Platamon(asz)– továbbra is dél felé tartva a következő üdülőhely Platamon, mely 35 km-re fekszik Paraliától.  Az egykori halászfalu mára közkedvelt üdülőhely lett számos üzlettel, étteremmel, tavernával. A település felett magasodik a vár, melyet a bizánci időkben építették a Szaloniki–Athén útvonal ellenőrzésére. Sokszög alakú védőfalaiból 8 bástya emelkedik ki. A fellegvár az erőd délnyugati oldalán található és csodálatos innen a panoráma a városra és a hegyre. A tengerparton futó régi vasút egy részét helyreállították a turisták kedvéért. A városkából indulva kitűnő túralehetőség kínálkozik az Olymposz hegyre, és útközben vízesések és szurdokok váltják egymást. Tengerpartja homokos-aprókavicsos.

Nei Pori – szinte összeér Platamonaszszal. A falu az 1970-es években épült kifejezetten üdülőtelepnek és mindössze 2 nagyobb utcából áll. Nevét a Pori (Pourlia) városáról kapta. A „Nei” újat jelent. Nyugodt, csendes hely, itt nem dübörög az éjszakai élet. Kék zászlós, lassan mélyülő, homokos tengerpartján időzve élvezhetjük a hegy látványát is.
Kirándulási lehetőségek – a már említett Dion, Platamonaszi vár, Litóchoro településen kívül érdemes ellátogatni Thesszalonikibe, a Meteórákhoz, vagy esetleg a távolabb fekvő Athén is elérhető innen.

CHALKIDIKI-FÉLSZIGET – Thesszalonikitől délre nyúlik be 3 „ujj” az Égei-tengerbe, mivel igazából 3 félszigetet foglal magában ez az elnevezés. A nyugati félsziget Kassandra, a középső neve Sithonia, míg a keleti Athos. A terület a magyar nyaralók közt nagy népszerűségnek örvend, ide akár egyénileg, autóval is el lehet jutni, igaz elég hosszú az út.

KASSANDRA– valójában egy sziget, mivel egy csatorna választja el a szárazföldtől, és a rajta átívelő hídon juthatunk a szigetre. Kassandra a „villa” legnyugatibb nyúlványa, a mitológia szerint ez a félsziget volt a helyszíne a Titánok háborújának. Manapság Kassandra az egyik legmodernebb görög turistacélpont, ahol akár golfpályával, jachtkikötővel és kiépített spa-részleggel ellátott szállodákban is megszállhatunk. A tájat olajfaligetek, szőlőültetvények és más mezőgazdasági területek teszik változatossá. A többszáz km hosszú tengerpartján, a nyugati részen élvezhetjük a nyugalmat, a bájos halászfalvakat és a homokos strandokat, míg a keleti oldal településein élénk éjszakai élet van.

Nea Moudania– igazából még a szárazföldi részen fekszik, a sziget „bejáratánál”.Forgalmas halászkikötő hosszú stranddal, ahol a tengeri kisvendéglőkben az aznapi fogást szolgálják fel. A bárokkal, butikokkal és diszkókkal is ellátott nyüzsgő kereskedelmi központ közelében olajfaültetvények találhatók, a hegytetőn álló ortodox Panagia Korifini templom körül ösvények és kilátók vannak, és innen csodálatos a panoráma.
Afytos – a sziget keleti felén fekszik és Óvárosa a macskaköves utcákkal, régi épületeivel kellemes sétát ígér. Strandja pedig a környéken az egyik legszebb.

Kallithea– Afytos alatt található, híres a tengerpartja és természetesen itt is számtalan üzlet, étterem, taverna, kávézó várja a nyaralókat.

Hanioti – szintén remek tengerparttal rendelkezik. Érdemes ellátogatni a piacra, ahol az élelmiszerek mellett találhatunk helyi kézműves termékeket is.

Pefkochori, Paliouri– mindkét település a keleti oldalon található és szintén ideális célpont.

Crazyland Water Park– a sziget dél-keleti csücskén található és érdemes ellátogatni ide egy nap, hogy a vízre helyezett akadálypályán szórakozhassanak kicsik és nagyok.

SITHONIA – a középső „ujj”. Itt található a magyarok nagy kedvence, Sarti, valamint a déli részen Porto Koufo.

Sarti – Sarti a sziklás öböl mentén húzódó, nyaranta nyüzsgő bárokkal és vendéglőkkel szegélyezett tengerparti sétányáról is ismert, kellemes hangulatú falu. Az egykori halászfaluból keresett üdülőhely lett. Köszönhető ez finom homokos tengerpartjának, hangulatos öbleinek. Meredek utcák vezetnek fel a város régebbi részéhez, ahol fehérre meszelt falú házak és festett csempéket, valamint helyi mézet kínáló üzletek várják az idelátogatókat. A dombtetőn álló Afiszia múzeum az Athosz-hegyre néző korábbi kápolnában működik, és az 1920-as években Afiszia szigetéről ide telepített görög menekültekkel kapcsolatos kiállítást tekinthetik meg itt az érdeklődők. A településen minden adott a nyaraláshoz, éttermek, kávéházak, üzletek, autókölcsönzők, és természetesen a vízi sportok szerelmei is megtalálják számításukat.  Este pedig diszkók és bárok várják a szórakozni vágyókat. Aki pedig kirándulni szeretne, különféle szervezett hajótúrák várják. Sartitól északra, kb. 10 km-re található a Narancspart (Orange Beach), amely kiváló helyszín a snorkelezésre vagy búvárkodásra.
Ami az időjárást illeti, biztosra lehet menni, mivel Sartiban már májusban indul a szezon és egész októberig tart. Több mint 3.000 óra az évi napsütés, kevés a csapadék és nyáron, főképp július-augusztus hónapokban nagyon meleg van. Éjszakára azért kissé lehűl a levegő, így egy kardigán vagy kiskabát is kerüljön a csomagba.

Porto Koufo– a félsziget déli végében található, hangulatos halászfalu, melynek természetes kikötőjét kis tengeröblök és erdős dombok veszik körül. A vízparton színesre festett hajókból rakják ki az aznapi fogást, amelyből a szomszédos vendéglőkbe bőséges kardhal, rák és polip jut, melyeket grillezve, borban párolva vagy salátához adva fogyasztanak el. Az ide látogatók a Porto Koufo strandon mehetnek a tengerbe úszni, a közeli lagúna mellől pedig élvezhetik a naplemente látványát. A város szélén gyalogösvények vezetnek fel a sziklás hegygerincre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az öbölre.

ATHOSZ – a három félsziget közül a legkeletibb fekvésű és csak egy nagyon kis része fogadhat turistákat, ugyanis az Athosz-hegy nevezetessége az a húsz kolostor, melyek egy autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak, azaz állam az államban. Ide nőnemű lény (még állat sem!) teheti be a lábát, csak férfiak. A látogatóknak engedélyhez kell folyamodni, mely megadása hosszú folyamat, és tartózkodásuk alatt a szerzetesek szigorú előírásait kell követni. De nincs minden veszve, mert hajóval körbe lehet járni a félszigetet és megcsodálni a sziklákra épült különböző stílusú kolostorokat. A kiindulási pont Ouranoupolivárosa, ahol a kikötő szomszédságában található a bizánci származású Prosphorio-torony. A városkában számtalan nyelven, köztük magyarul is – találunk leírást, tájékoztatót erről a szent helyről.