Közel 200 km-es partszakasszal rendelkezik az Adriai-tenger partján, Horvátország és Albánia között. Az ország az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult, de még mindig őrzi természeti szépségeit, vadságát, romantikáját, így nem csoda, hogy a turisták kedvelt úti célja lett. Fenségek hegyek, vad folyók, kanyonok, esőerdő, gleccsertavak és szebbnél szebb öblökkel tarkított gyönyörű tengerpart mellett kulturális és történelmi emlékek, vendégszerető nép, ízletes konyha ejti rabul az ide látogató utazókat.

BEUTAZÁSI FELTÉTELEK

Magyar állampolgároknak az alábbi úti okmányok valamelyikével lehet az országba beutazni:

• Magánútlevél: amit az elmúlt 10 évben adtak ki, és a lejárati ideje legalább 3 hónappal meghaladja az ország tervezett elhagyásának dátumát. Megjegyzés: útlevéllel történő beutazás esetén a maximális tartózkodási idő 90 nap (ez alatt a tényleges tartózkodás napjait kell érteni fél éves időszakon belül, tehát lehetséges a többszöri beutazás és tartózkodás, de a tartózkodás napjainak száma az első beutazási naptól számított fél éven belül összesen nem haladhatja meg a 90-et).
• Ideiglenes útlevél:(Csak konzul állít ki!) – csak hazautazásra. Érvényessége: minimum a tervezett tartózkodás és hazautazás idejére
• Személyi igazolvány: kártyaformátumú személyi igazolvánnyal lehetséges, nem szükséges, hogy az igazolvány érvényessége meghaladja a tartózkodás időtartamát. Megjegyzés: személyi igazolvánnyal történő beutazás esetén a tartózkodás időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. Nem javasoljuk a beutazást olyan személyazonosító igazolvánnyal, amelynek eltűnését (eltulajdonítását) az elmúlt évek során bejelentették, majd azt követően az igazolvány visszakerült tulajdonosához, aki azt újra használja. Ezen okmányok általában Interpol körözés alatt állnak, a határon belépéskor bevonják, 50-100 € szabálysértési bírságot szabnak ki, majd a tulajdonosát a konzulátusra irányítják ideiglenes úti okmányért.

Vízum:

• turista célú tartózkodás esetén nem szükséges
• 90 napot meghaladó tartózkodás esetén vízum beszerzése szükséges (munkavállalás, jövedelemszerzés, egyéb célú tartózkodás).

Regisztráció: a 24 órát meghaladó, kereskedelmi szálláshelyen történő tartózkodást az országba való beutazást követően 72 órán belül be kell jelenteni, amely a szállásadó elsődleges felelőssége. A tartózkodás bejelentését a kereskedelmi szálláshelyeknek automatikusan el kell végezniük. A magánszálláshelyeken tartózkodók számára is ajánlott a bejelentkezés. Ilyen esetekben „önbejelentést” lehet tenni bármely helyi utazási irodában. A nem kereskedelmi szálláshelyen (barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél) tartózkodók szintén bármelyik turista irodában bejelenthetik tartózkodásukat. A bejelentő lap montenegrói és angol nyelven elérhető - ITT,  (a „Preuzmi” gombra, vagy a nyomtatvány képére kattintva). A montenegrói szállásadóknak 2023. júliusától lehetőségük van mobiltelefonos applikációval elvégezni a regisztrációt, amely során fényképet készítenek az úti okmányról. Az alkalmazással QR kódos számlák kiállítására is van lehetőség, amelyet elküldenek a vendég e-mail címére (nem minden szállásadó használja az alkalmazást!).

Kiskorúak beutazása: kiskorúak beutazása ugyanolyan okmányokkal lehetséges, mint a nagykorúak beutazása. Abban az esetben, ha a kiskorú nem a szüleivel utazik, hanem más hozzátartozóval, ismerőssel, kísérővel, akkor szükséges, hogy rendelkezzen a szülők hozzájáruló nyilatkozatával (ezt célszerű angol nyelven elkészíteni, mert azt valamennyi térségi államban lehet használni). Amennyiben az egyik szülővel utazik, a másik szülő vagy felügyeleti jogot gyakorló személye írásbeli beleegyezése szükséges. Nem szükséges közjegyző előtt tett nyilatkozat, tanúkkal aláírt magánokirat is elegendő.

Vám: https://info.carina.co.me/informacije-za-putnike

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal utastájékoztatója.

Az országba tilos bevinni lőfegyvert, mérgező és egyéb veszélyes anyagokat, kábítószer, stb.

EGÉSZSÉGÜGYI TUDNIVALÓK

Fontos! MINDIG kössön Baleset- betegség- poggyász biztosítást utazás előtt! Ha utazása során extrém sportokat űz, búvárkodik vagy hegyet mászik, speciális biztosításra lehet szüksége.

Covid: Montenegró 2023. május 18-án törölte a COVID-korlátozásokat

Oltások:

• kötelező: nincs
• javasolt: Hepatitis A, Hepatitis B, Tetanusz

Betegségek lehetnek: Hepatitis A, Diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Tífusz, Hepatitis B

Közegészség, egészségügyi helyzet:  a közegészségügyi helyzet jónak mondható. Járványveszéllyel nem kell számolni. Az ország tengerparti részein a turistaszezon idején kialakulhat vírusos, hasmenéssel és hányással járó fertőzés. A megbetegedéseket a rota és a noro vírusok idézik elő. Nem javasolt a csapvíz fogyasztása, különösen a nyári kánikula, valamint az őszi/tavaszi esőzések idején. Kizárólag palackos vizet fogyasszanak!

A Magyarország és Montenegró egészségbiztosítói közötti megállapodás alapján átmeneti tartózkodás esetén Európai Egészségbiztosítási Kártyával („EU kék kártya/EU-s TB kártya”) is igénybe vehetők a sürgősségi ellátások Montenegróban. 

További részletek az egészségügyi ellátásról:

http://neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon/ellatas_az_eun_kivul

https://neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon/ellatas_az_eun_kivul/egeszsegugyi_ellatasok_igenybevetele_montenegroban

http://neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon/gyik

A magyar állampolgárokat külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás, valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Feltétlenül olvassák el a Konzuli Szolgálat erre vonatkozó tájékoztatóját a „Betegség külföldi utazás idején” menüpontban.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Időeltolódás: nincs

Utazás hossza: repülővel kb. 1,5 óra, autóval 12-14 óra forgalomtól és a határátkelőktől függően

Pénznem: Euró (EUR). A tengerparton és fővárosban a legtöbb nemzetközi típusú bankkártyát elfogadják. Az ország belsejében, illetve a hegyekben sok helyen nem rendelkeznek kártyaolvasó terminállal, így ha ide kirándulnak, érdemes készpénzt vinni.

Nyelv: montenegrói, szerb, horvát, bosnyák, albán, de sok helyen értik és beszélik az angol nyelvet

Éghajlat: Montenegro kis mérete ellenére 3 éghajlati zónára oszlik. Az Adriai-tenger partján mediterrán: száraz, nagyon meleg nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel. Az ország középső részén kontinentális a klíma, nagy hőingadozással, míg a hegyekben szubalpesi éghajlat uralkodik. A telek hidegek és sok hó esik, a nyarak pedig hűvösek. Az időjárást nagyban befolyásolják a különböző irányokból fújó szelek is. A völgyben fekvő Podgorica az ország legmelegebb pontja. A tengerparton nyaralóknak ajánlatos szúnyogriasztót vinni!

Közlekedés: Magyarországról gépkocsival több útvonal közül is választhatunk: Horvátországon, Szerbián vagy Bosznián keresztül. A határátkelőhelyek aktuális forgalmáról a következő oldalon találni kamerás közvetítést: http://kamere.mup.gov.me

Montenegrót a nyári turisztikai szezonban évről évre egyre nagyobb számú turista keresi fel, elsősorban tengerparti nyaralás céljával. A megnövekedett személyforgalom gyakran több órás várakozást okoz a közúti határátkelőhelyeken. Különösen a pénteki és vasárnapi napokon jellemző, hogy dugók alakulnak ki. A montenegrói közlekedési szabályok szerint a személygépjármű vezetője és utasa egyaránt köteles bekapcsolni a biztonsági övet. A kerékpárral közlekedők lakott területen kívül mindig kötelesek bukósisakot, csökkent látásviszonyok esetén pedig éjjel és nappal is fényvisszaverő láthatósági mellényt viselni. A motorkerékpárral közlekedők mindig kötelesek bukósisakot viselni. A fenti és sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok áthágása pénzbüntetést von(hat) maga után. Közlekedési szabálysértés esetén az eljáró rendőr elkobozza a jogosítványt és bírságot szab ki. A rendőröknek törvényileg tilos a bírság összegének helyszíni beszedése (nincs lehetőség a helyszínen fizetni), az összeget csak bankban vagy postai hivatalban lehet befizetni. A fizetési bizonylat birtokában a rendőrség visszaadja a jogosítványt. Amennyiben a büntetés kiszabására munkaidőn túl, vagy munkaszüneti napon került sor, úgy befizetésre és a jogosítvány visszaszerzésére a következő munkanapon van lehetőség. Érdemes parkoláskor körültekintően eljárni, az útburkolati jelzéseket és a táblákat fokozottan ellenőrizni, mivel a szabálytalanul parkoló (különösen a külföldi rendszámtáblás) autókat a fővárosban és a tengerpart menti településeken rövid időn belül elvontathatják. A helyi hatóságok a Montenegróba rövidtávú tartózkodás céljából beutazók esetében elfogadják az érvényes külföldi (magyar) gépjárművezetői engedélyt. Nemzetközi biztosítási igazolás (zöld kártya) kiváltása kötelező. A montenegrói közutak minősége nagyjából megfelel a hazai utakénak. Kérjük a Montenegróba utazók fokozott körültekintését a hegyi országutakon. Ezek általában jó minőségűek, azonban a szerpentinekhez nem szokott gépjárművezetőknek megterhelést jelenthetnek. 2022. július 13-tól használható az ország első – és egyetlen – autópályája Matesevo és Smokovac (Podgorica) között. Az autópálya díjköteles, fizetni kapuknál lehet (nem matricás rendszer). Az autópályán a megengedett legnagyobb sebesség 100 km/h. A helyi gépkocsivezetők sokszor kiszámíthatatlan módon, az alapvető szabályokat nem betartva (indexelés, elsőbbség adás, körforgalomban való parkolás) közlekednek. Az autópályán különösen figyeljenek az alagutakban esetleg (szabályszegést elkövető) megálló járművekre. A hegyvidéki útszakaszokon, különösen esőzéseket követően gyakori a sárfelhordás, a kőomlás, ezért a nem belátható útszakaszokon (kanyarok, szerpentinek) fontos a sebesség olyan mértékű csökkentése, amivel a váratlan akadályok – nagyméretű kövek, szikladarabok kikerülése biztonságosan elvégezhető. A magasan fekvő területeken, valamint a mély völgyekben a reggeli órákban párásodás, köd is előfordulhat, ami miatt a fokozott óvatosság szükséges. A téli időszakban ajánlott, hogy a gépjárműben legyen hólánc, illetve érdemes utazás előtt az időjárási viszonyokról tájékozódni és annak megfelelően megtervezni az útvonalat. A hegyi utakon a havazás nyomán előfordulhatnak torlódások és lezárások.

Fontos, hogy amennyiben nem a saját tulajdonukban levő – céges, illetve magánszemély által kölcsönbe adott - gépjárművel utaznak Montenegróba, rendelkezzenek megfelelő, szerb vagy angol fordítással ellátott meghatalmazással, mely alapján jogosultak az autót vezetni. Montenegrói gépjárművezetésre, valamint a meghatalmazásra vonatkozó további részletes információk ezen a honlapon találhatóak: https://www.autoklub.hu/klub/klubinform/orszagismertetok/#montenegro. Céges autó esetében szükséges továbbá a gépjárművezetési napló.

Kötelező kellékek: elakadásjelző háromszög, elsősegély doboz, izzókészlet, láthatósági mellény, pótkerék (amennyiben a gépjármű típusához tartozik). Az interneten keringő híresztelésekkel ellentétben az ún. „hullazsák” nem előírás! A motorosok figyelmét felhívjuk arra, hogy a montenegrói útszakaszok jelentős része hegyi út, szerpentinekkel, alagutakkal, sok helyütt hiányoznak az útburkolati jelek, ezért kimondott életveszélyt jelent a kanyarokban való kisodródás, vagy a kanyar „levágásával” a szembejövő forgalmi sávba való átkerülés. Montenegróban a mozgássérültek számára fenntartott, közlekedési jelzésekkel megjelölt parkolóhelyeken a mozgáskorlátozottak számára kiállított uniós (kék) parkolási kártya birtokában ingyenes a parkolás. Ugyanakkor fontos, hogy ezen kártya nem jogosítja fel birtokosát bármely más, fizetős vagy magán parkolóhelyen történő ingyenes parkolásra. Fontos, hogy a kártyát a szélvédőn belül jól láthatóan helyezzék el, hogy az teljes terjedelmében olvasható legyen. Montenegróban számos kijelölt útszakaszon november 15. és április 1. között kötelező a téli gumiabroncsok használata, függetlenül az időjárási körülményektől. A kijelölt útszakaszokon kívül, az időjárási viszonyok függvényében időszakosan is kötelezővé tehetik a téli gumiabroncsok használatát.

Információk az útfelújításokról, az utak járhatóságáról ITT.

Légi összeköttetés: a Wizzair heti 2 alkalommal indít menetrendszerinti járatot Podgoricába, valamint a nyári szezonban charter járatok is közlekednek Tivatba. A tivati repülőtér mindössze tíz percre van Kotortól és fél órára Budvától.

Podgoricai reptér elérhetősége: https://montenegroairports.com/en/contact/contact-podgorica-airport/

Tivati reptér elérhetősége: https://montenegroairports.com/en/contact/contact-tivat-airport/

Belső közlekedési lehetőségek: az országon belüli közúti, légi és vízi közlekedés (busz, vonat, hajó) korlátozottan üzemel, az elérhető közlekedési eszközökről mindig érdemes az utazás előtt közvetlenül tájékozódni az alábbi linkeken:

Közút: https://amscg.org

Vasút: https://www.zcg-prevoz.me/

Busz: https://busticket4.me/autobuska-stanica/polasci/Podgorica/MNE/52

Hajók: http://www.ferry.co.me/RedVoznje.html (Kamenari-Lepetane komp, Kotori öböl),https://www.netferry.com/ferries/to/montenegro (Montenegró-Olaszország, Bar-Bari komp)

A tranzitországokra vonatkozó utazási tanácsok – gépkocsival történő utazás esetére:

Bosznia-Hercegovina

Horvátország

Szerbia

Elektromos autó töltőállomások Montenegróban: miközben a szükséges eszközökkel rendelkező hotelek és üdülőövezetek lehetővé teszik vendégeik számára töltők használatát, a nyilvános elektromos autó töltőállomások hálózata Montenegróban jelenleg még kialakítás alatt van. Jelenleg az országban a következő helyen üzemelnek nyilvános töltőállomások: Sveti Stefan, Tivat, Podgorica (Njegoševa és Vučedolska utca kereszteződése)

Ünnepnapok: Újév, ortodox karácsony (január 7.), Nőnap, Húsvét, Munka ünnepe, Montenegro függetlenségének napja (május 21.), a Köztársaság ünnepe (július 13.), karácsony
Vallás: a lakosok nagy része a görög-keleti ortodox vallást követi, kisebb számban muzulmán hitűek

Áram: 220 Volt.C és F aljzatok (részeletes információk a konnektorokról ITT), nincs szükség adapterre.

Árak, borravaló: az árak nagyjából megegyeznek a magyarországiárfekvéssel, de nagyban függnek a helytől és a szezontól. Főszezonban és a turisták által látogatott helyeken kicsit magasabbak. A borravaló a szokásos 10 %, de van ahol már a számla ezt tartalmazza.

Gasztronómia: a mediterrán és a balkáni ízek és alapanyagok keveredése jellemzi a nemzeti konyhát. A mediterrán térség többi országához hasonlóan Montenegróban is az alap az olíva olaj. Rengeteg zöldséget fogyasztanak és gránátalmát, mely az ország nemzeti gyümölcse.

Specialitások - Ételek

Njegusi Proscuitto – Njegusi a Kotori-öböl és Cetinje (Montenegró régi fővárosa) közelében fekszik. Az időjárás és a tengerszint feletti magasság (800 m) együttesen tökéletes feltételeket teremt a sonka elkészítéséhez. Az egész sertéshátsó lábakat három hétig sós lében áztatják, majd további három hétig szárítják. Utána 4 hónapig füstölik, majd vékonyra szeletelve és helyi sajttal fogyasztják. Ezt az ételt minden háztartásban a vendégszeretet és a tisztelet jelképeként szolgálják fel.

Tejben főtt bárány – regionális különlegesség, amely Észak-Montenegróra jellemző. A bárány lassan párolódik a tejben burgonyával, sárgarépával, édesköménnyel, rozmaringgal, fokhagymával, petrezselyemmel és fűszerekkel. Ezt az ételt hagyományosan parázson főzik, és a hús kellemesen puha lesz.

Hagyományos italok
Rakije – híres és nagyon erős pálinka, ami több alapanyagból is elkészíthető, főként gyümölcsökből (szilva, körte, sárgabarack, stb). Montenegró lakosai saját rakijét készítenek és értékesítenek. Gyógyítja a megfázást, az ízületi fájdalmat és az ekcémát. A Rakiját apró pohárkákban szolgálják fel, és lassan kortyolgatják.

Vranac– meglepő módon Montenegróban található Európa legnagyobb szőlőültetvénye (Podgorica környékén.) A Vranac a legfontosabb őshonos szőlőfajta. A sötétvörös szőlő tiszteletére ez a vörösbor egy hagyományos montenegrói fekete ló szóról kapta a nevét.

Krstac– egy helyi fehérborfajta, amely csak Montenegróban terem, sehol máshol a világon

Niksicko Pivó– Montenegró nemzeti söre. Niksicben gyártják, és a montenegróiak majdnem annyira élvezik a sört, mint a bort!

LÁTNIVALÓK, STRANDOK

Programok, jegyek - ITT        GETYOURGUIDE

A Montenegrói Turisztikai Ügynökség angol nyelvű tájékoztatója – ITT. 

Idegenforgalmi adó:1,- EUR/felnőtt/éj, 12-18 év között 0,5 EUR/fő/éj, 12 év alatt ingyenes, mely költségek sok esetben már a szállás árában benne foglaltatnak.

Vadkemping:az egész ország területén tilos a vadkempingezés. Kempingezni csak a hivatalos kempingekben lehet.

PODGORICA – Montenegró fővárosa, az ország gazdasági és kulturális központja. Sajnos a második világháborúban szinte a földdel tették egyenlővé, így a régi korokból nagyon kevés emlék maradt meg. A város mai képe a háború utáni modern építészet jegyeit viseli.

KOTORI-ÖBÖL– Montenegró egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, melyet Európa legdélebbi fjordjaként is emlegetnek.Körben 1000 méter feletti hegyek magasodnak, megvédve az öblöt a hideg hegyi levegőtől, így a parton kis mediterrán hangulatú települések húzódnak meg a pálmafák, agavék, rózsák és leanderek között. A Kotor fölött húzódó hegyek legmagasabbika a Lovćen (1754 m). Az öböl vize mély, ezért tengerjáró hajók is be tudnak úszni az öbölbe, melyet ki is használtak a hajóstársaságok és számtalan mediterrán hajóút programjában szerepel ez a csodálatos hely. Aki repülőn érkezik Tivatba, az 10 perc alatt elérheti közúton az öböl városait.

Kotor - városa a középkorban a kereskedelem, az ikonfestészet, az aranyművesség és a kőfaragás egyik fontos központja volt. A régió jelentős szerepet játszott a mediterrán kultúra elterjedésében a Balkánon. Az évszázadok során számos birodalom harcolt a város feletti uralom megszerzéséért, és a harcok mellett számos földrengés okozta kárt szenvedett el. Különösen nagy kárt okozott az 1667-es földrengés, az utolsó, 1997-es földmozgás után az egész várost kiürítették és intenzív, azóta teljesen befejezett helyreállítási munkába kezdtek. A városfallal körülvett középkori városközpont kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel, kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Kotor óvárosában érdemes elsétálni a világ egyik legszűkebb utcájához, a „Pušti me proć/Let Me Pass Street”-hez, mely kb. 60 cm széles, így 2 ember nehezen fér el egymás mellett. Sok egyéb látnivaló van a városban, mint például a román stílusú Szent Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5 kilométer hosszan övezik a várost. A város középkori városfalai egészen a 260 méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan)-erődítményéig húzódnak, ahová a kissé fárasztó hegymászás ellenére is érdemes felkapaszkodni a városra és az egész Kotori-öbölre nyíló pazar panoráma miatt.A 12. század végére datálható Szent Lukács-templom a középkori raškai szerb stílusú egyházi építészet egyik korai példája. A Szent János-erőd romjai a városközpont felett 250 méter magasságban helyezkednek el. Az éjszakai élet a másik dolog, ami Kotorba vonzza a turistákat. Az óváros tele van pubokkal, kocsmákkal és kávéházakkal, és van Kotorban néhány kiváló night club is. Több ezer turista látogatja a nyári rendezvényeket, mint például a Nyári Karnevált vagy a Bokeljska Noćot. Kotorban olyannyira sok macska van, hogy még egy múzeumot is szenteltek ezeknek az állatoknak. Kotor napozás és fürdés tekintetében nem elsőrendű hely, mert homokos strandjai nincsenek, és a víz sem elfogadható minőségű a Kotori-öbölnek ezen a részén. Mindazonáltal nem több mint fél órás autóúttal elérhetők a Budvai Riviéra strandjai.

Perast – Kotortól pár km-re fekszik Perast városa, melynek fő utcáján sétálva úgy érezheti magát az ember, mintha valamelyik Észak-olaszországi tó partján lenne. Az olasz hatás nem véletlen, a város akkor virágzott, amikor a Velencei Köztársaság uralkodott ezen a területen. A szárnyas oroszlánok is ennek az időszaknak a jelképei. Hatalmas, fényűző palotákat építettek, ezek egy részét restaurálták, valamint számtalan templom és kolostor szolgálta a települést. Látnivalók: a városka központjában található a Szent Miklós templom (Sveti Nikola), melynek tornyából pompás kilátás nyílik az öbölre és a városra. Perast közelében két szigetecske található: az egyik Sveti Đorđe (Szent György) vagy Sveti Juraj, a másik pedig Gospa od Škrpjela (Sziklás Boldogasszony), és mindegyikhez tartozik egy festői kápolna. Gospa od Škrpjela különösen érdekes, mivel ez az egyetlen mesterségesen épített sziget az Adrián, miután két perasti velencei tengerész megtalálta a Szűz Mária képét 1452-ben. A szigetekre vízitaxival lehet átjutni. Perast gazdag tengerészeti múlttal rendelkezik, melynek emlékeit a Tengerészeti Múzeum őrzi a Bujović-palotában. A városi sétány kellemes kikapcsolódást kínál, árkádos épületeivel, kávézóival, tengerparti kilátással, hangulattal.

Tivat – a Kotori-öböl környéki települések között a legrégibbnek számít. Nevét az oklevelek már a 14. században említették Crni Plat néven. 1373-ban épült fel a település Szent Antal temploma. A 19. század második felében, a Habsburg Birodalom időszakában Tivat lett a monarchia legfontosabb hadikikötője, és nagy hajójavító műhely is épült itt. Mára a Porto Montenegro foglalta el a helyét, és közel 600 hajónak és jachtnak biztosít kikötési lehetőséget. A luxus hajók és üzletek miatt Montecarlóval hasonlítják össze. Tivat enyhe éghajlatának és buja mediterrán növényzetének köszönhetően kedvelt tengerparti üdülőhely. A város mellett található a repülőtér is.

Herceg Novi– az Adriai-tenger Kotori-öblének északi bejáratánál fekszik a város. Régi városmagját az óváros őrzi, mely az óratorony kapunyílásán át érhető el. Az itt található régi épületek az 1979-es nagy földrengés alaposan megrongálta. Az óvárosban áll az 1856-ban épült ortodox Szent arkangyalok-templom, mely egy egykori török dzsámi helyén emelkedik. A templom féltett kincse a még a török alóli felszabadulás idejéből való Szűz Máriát a szentekkel körülvéve ábrázoló festmény. A város fölött magasodik a 16. században a törökök által épített Kanli-Kula (Véres-torony) egykori erőd, melyben a 16. században idáig előre tört törökök őrizték foglyaikat.

Igalo – napjainkra teljesen összenőtt Herceg Novi-val. A pálmafákkal szegélyezett part menti sétányon 30-40 perc alatt juthatunk el Herceg Noviból Igalóba. Igalo kellemes tengerpartja, és viszonylagos nyugodtsága gondtalan nyaralást tesz lehetővé családok számára is. Világhírét azonban gyógy-központjának köszönheti, ahova a világ minden tájáról érkeznek a gyógyulni vágyó betegek. A rehabilitációt a természetes ásványvíz, az enyhe hőmérséklet, a tengeri iszap, a gyönyörű napsütés és a tiszta, sós, mediterrán levegő segíti elő. A hetvenes években Josip Broz Tito is szívesen időzött Igalóban, még rezidenciát is berendeztek neki az itt tartózkodására, mely Villa „Galeb” néven ismert, és 1976-ban épült. Az elnök négy alkalommal tartózkodott ott hivatalos látogatásai során. A villa évekig nem működött, most a látogatók többek között megtekinthetik Tito és Jovanka lakását is, amely egyben a Villa legexkluzívabb része. A Villa Galeb ma az Igalo Intézet része. A város strandja 2 km hosszú, kövezett parttal és apró kavicsokkal, rengeteg sportlehetőséggel.

Luštica-félsziget– a Kotori-öböl bejáratánál található félsziget, mely kiválóan alkalmas fürdésre, vízi sportokra, felfedezésre váró barlangokkal és lagúnákkal. Itt található a Plavi Horizontstrand, mely úszáshoz és napozáshoz ideális öböl árnyas, sziklás stranddal, természetes környezetben. A védett öbölben kicsi a hullámzás, jóllehet a nyílt tengerre néz. Vize lassan mélyül, gyermekes családok számára is megfelelő.

BUDVA ÉS KÖRNYÉKE (Bečići, Milocer, Sveti Stefan, Petrovac)

Budva – az ország legrégebbi és egyben a legnagyobb tengerparti települése, a montenegrói turizmus metropolisza. A legenda szerint a görögök alapították. Budva óvárosa egy kis szigeten fekszik, amelyet homokpad kötött össze a szárazfölddel, és idővel félszigetté változott. A XV. századból származó sáncok veszik körül, köztük egy középkori erődrendszer városkapukkal, védfalakkal és tornyokkal. A falakon belül a város szűk utcácskák és kis terek kombinációja a különböző mediterrán kultúrák értékes műemlékeivel. A Szentháromság templom 1804-ből való. A templom előtt áll Stjepan Mitrov Ljubisa író sírja. A templom az óvárosban, a Citadella előtt található. A VII. századi Szent Iván templomban velencei művészek képei és ikonjai a XV-XVII. századból származnak. A templomban könyvtár és levéltár található, ahol a régi egyházi könyvek értékes példányait őrzik. A Szent Szűz Mária-templomot a bencések építették 840-ben. A Szent Száva templom a XIV. századból származik. Nyaranként a város kulturális központtá válik, helyet ad számos színházi előadásnak, rendezvénynek. Tengerpartja 21 km hosszú 17 stranddal.

Budva környéki strandok – az itteni strandok talaja homok és kavics keverékéből áll, és egyik oldalon az Adriai-tenger tiszta, türkiz és azúrkék árnyalatai, a másik oldalon pedig a drámai hegyek veszik körbe. Mivel természeti örökséget képvisel, a budvai riviéra strandjai különleges védelem alatt állnak.

Jaz – a Beach Jaz a montenegrói tengerpart három legnagyobb strandjának egyike. 1200 m hosszú és Budvától 2,5 km-re északra található. Homokos-kavicsos a strand, és sűrű mediterrán növényzet veszi körül.

Ploce – Jaz-től nyugatra fekszik a strand, ahol a part sziklás. A búvárok kedvenc helye, mivel a víz kristálytiszta, így több tengeri élőlénnyel is találkozhatnak. A strand különlegessége a 4 sziklába vájt medence, különböző mélységgel. A fiatalok a party medencét részesítik előnyben, ahol alkalmanként habfürdős bulikat is tartanak. Nyugágybérlés, éttermek, bárok teszik teljessé a kikapcsolódást.

Mogren – Budva óvárosától 150 méterre található, és a sziklafalak tövében futó betonút vezet ide. Az úton, az egyik sziklaszirten egy bronzbalerina "lejti táncát". Az egyik legkülönlegesebb strandnak számít a budvai riviérán. Két félkör alakú részből áll, melyek teljes hossza 350 m. A strandok a Mogren-foktól a Vidikovac Hotelig terjednek. Ez az egyik legszebb kék zászlós strand Montenegróban. A strand a nevét egy spanyol hajósról kapta, Mogrinjról, aki egy hajótörés után itt lépett partra. A strand aprókavicsos, néhol nagyobb kövekkel. Napozóágyak, ernyők bérelhetők.

Slovenska plaža– nevét cseh turisták adták, akik 1935-ben Budvában nyaraltak. 1600 méter hosszú. Ez is egy homokos strand, a hátterében pedig egy azonos nevű szállodakomplexum található. A strandon pár sportpálya is található.

Szent Miklós sziget– a Riviéra elkerülhetetlen része a Budvától kevesebb, mint 1 km-re található Szent Miklós sziget. Három homokos strandja van, amelyek teljes hossza 840 méter, és a szigetet különféle mediterrán növényzet borítja. A legszebb strandok a sziget déli részén találhatók, amelyek csak hajóval érhetők el.

Guvance– ezt a strandot inkább "A kis strand" néven ismerik. A Budvából Becicibe vezető strand alatt található. Ez is homokos strand. Ezen a strandon van egy kávézó, valamint a strand nyugatra néz, így felejthetetlen naplementében gyönyörködhetünk.

Becici– az 1800 méter hosszú Becici strandot a legszebb mediterrán strandnak ítélték. Fövenye homokos-aprókavicsos és számtalan bár és étterem kínálja szolgáltatásait. Széles partszakasz, tiszta víz, de nagyon gyorsan mélyül.

Kamenovo– a Kamenovo strand 330 m hosszú, Becici és Przno között található. Ez egy türkiz vizű homokos strand.

Pržno– a strand a Kamenovo-foktól a Milocer-fokig húzódik. Homokos strand, 260 m hosszú, bérelhető napozóágyakkal. Felette egy régi halászfalu, és kiülős étterem.A naplementét erről a strandról nem szabad kihagyni!

Queen's Beach –a Földközi-tenger egyik legszebb strandja, a Queen's Beach. Nyugatra néz, és csodálatos naplementét kínál. Kis strand, 200 m hosszú, aprókavicsos. Vize sekély, meleg. Alexander Karadjordjevic király egykori nyári rezidenciája alatt található. Ez volt felesége, Marija királynő kedvenc strandja.

Miločer– a Milocer strand King's Beach néven is ismert. A Queen's Beach mellett található, és egy 18 hektáros park veszi körül, ahol néhány egzotikus növény található, mint például: libanoni cédrus, trópusi mimóza, kaktusz, agavé és még sok más. A strand 280 m hosszú és homokos. A településen luxusnyaralók, villák és kaszinó sorakoznak egymás után.

Sveti Stefan– Budvától 15 percre található Sveti Stefan, a montenegrói turizmus ikonja. A gazdagok és híresek által látogatott kis sziget egykor halászfalu volt, az óváros pedig nagyrészt változatlan maradt szűk utcákkal, kis templomokkal és családi üzletekkel. Sveti Stefan a 20. században nagymértékben hanyatlott (1954-ben mindössze 20 lakost jegyeztek fel), de az 1960-as években egy csoport a várost az egész Földközi-tenger egyik legfényűzőbb úti céljává változtatta. Az Adriai-tenger legvonzóbb helyén találkozunk a ritka természeti jelenséggel - a tombolával. Ez egy homokos földszoros, amely összeköti a szigetet és a szárazföldet. A tombola mindkét oldalán homokos strandok találhatók, mindkét oldalon egy-egy. A homok színe rózsaszín, a strand hossza 1170 m. A Hotel Sveti Stefan a szigeten található, mely valójában nem egy épületből álló szálloda, hanem az egész szigetet érinti, mivel a felújított egykori halász házakat lehet kivenni borsos áron. A fotózást nem engedélyezik a prominens vendégek érdekeire való tekintettel.

Drobni pijesak– dél felé haladva Petrovac felé számos kis, félreeső stranddal találkozunk, melyek többsége csak vízen közelíthető meg. A Drobni pijesak strand kiemelkedik szépségével. 250 m hosszú és a helyiek kedvenc strandja.

Petrovac Beach– a 600 m hosszú, vörös színű homokos strand a Riviéra egyik leglátogatottabb strandja. A strand különleges varázsa a közelében található két kis sziget.

ČANJ Beach – kellemes, enyhén szeles, apró kavicsos strand, kristálytiszta tengerrel. Nagyon jó strand rengeteg vendéglővel a közelben, elfogadható árakkal és sok parkolóval

ULCINJI-RIVIÉRA (Sutomore, Bar, Ulcinj)

Sutomore – népszerű homokos tengerpart a háttérben hegyekkel és apartmanokkal, bérelhető nyugágyakkal és vízi sportokkal

Bar – Montenegro déli részén, Ulcinjtől északra fekszik a több mint tízezer lakosú város, ahol Montenegro legnagyobb kikötője található. Olaszországból ide érkeznek be a kompok Bari és Brindisi városaiból.

Ulcinj – Montenegró tengerpartjának legdélibb városa, az albán határtól 10 km-re fekszik. A mai város a bizánci időkben épült. 1571-től kezdve Ulcinj a törökök által idetelepített algíri kalózoktól az Adria legrettegettebb kalózfészke volt, 600 kalózzal. A zsákmánnyal, rabszolgákkal megrakott hajók ide futottak be, akiket az itteni rabszolgapiacon adtak el. A kalózközpont bevehetetlenségét az is bizonyítja, hogy még Velencének sem sikerült kifüstölnie innen őket. Ma a várost a keleti kevert népességű lakói teszik színessé. A lakosság 73%-a albán, alig több mint 10%-a montenegrói, de élnek itt törökök is, sőt sokáig kisebb néger kolónia is élt itt. A régi kalózvárnak mára csak a romjai maradtak, a kikötő fölötti magaslaton. Falait az 1878. évi felszabadító harcok során rombolták le. A környék magyar vonatkozású érdekessége az Ulcinj mellett fekvő kicsi Madzari (Magyarok) nevű falucska, amelyet talán még a török időkben Magyarországról elhurcolt egykori magyarok leszármazottai laknak. Strandjai (több strandot is kialakítottak itt) a montenegrói tengerpart leghosszabb homokos partszakasza. Itt nincsenek magas hegyek, melyek védenék az öblöket, így gyakran fúj a szél, ennek következtében magas hullámok is lehetnek, ill. a homokot is fújhatja a szél.

EGYÉB LÁTNIVALÓK
MORAČA KOLOSTOR– a Podgoricától északra található kolostor az ország egyik legszebb középkori emléke. 1252-ben, rác stílusban épült, Szűz Mária tiszteletére felszentelt szerb ortodox kolostor ritka freskók, ikonok gyűjteményének ad otthont. Sajnos az eredeti képekből a török pusztítás után már csak kevés látható, azok közül is kiemelkedik az Éliás próféta életét bemutató sorozat. A kolostor területén található egy kisebb kápolna, mely talán még régebbi, mint maga a kolostor.

SKADARSKÉ JEZERO (SHKODRAI-TÓ)NEMZETI PARK – Montenegro déli részén, a tengerparttól mindössze 40 km-re található ez a tó, melynek kisebb része (kb.40 %) már Albániához tartozik. Területe a csapadék mennyiségétől függően 360-540 km² között változik. Buja növényzetű északi partvonala tagolatlan, a meder fokozatosan mélyülő, míg délen meredélyek szegélyezik. A tó átlagos mélysége 5–9 méter, de egyes víz alatti forrásoknál eléri a 40 méteres mélységet is. Európa egyik leggazdagabb vízimadár-rezervátuma található itt, mintegy 270 madárfajjal, valamint a kontinens egyik utolsó pelikánkolóniájával. A tó központi települése Virpazar, ahol szerényebb és rámenősebb hajósok ajánlják vízi járműveiket egy tavi kiránduláshoz és madárleshez. De aki teheti, inkább béreljen kajakot és azzal járja be a rezervátumot! Visszatérve, a városka főterén érdemes beülni egy kis vendéglőbe ebédelni. A tótól északra, Rijeka Crnojevica irányába vezető egysávos úton lehet eljutni a mi Dunakanyarunkhoz (Prédikálószék) hasonló kilátóponthoz. Az út nem veszélytelen, így csak biztos vezetők vállalkozzanak rá, mert a szembe jövő helyiek előszeretettel hozzák a szívbajt a gyanútlan külföldi turistára a keskeny úton. Számtalan csodás pont van az úton, ahol fényképezni kell, de vigyázzanak, hol állnak meg! A tetőn egy privát kilátópont található, a tulajdonosokról nagyon vegyes a vélemény, van, hogy agresszívan igyekeznek az általuk készített bort és rakiját „árukapcsolásos” módon a panorámában gyönyörködőkre ráerőltetni.

BIOGRADSKA GORA NEMZETI PARK – Podgoricától északkeletre található ez a kicsiny (54 km²), de annál fontosabb nemzeti park, mely Európa egyik utolsó esőerdője, és egy gleccsertavat ölel körbe. 2000 méter feletti csúcsok és hat gleccsertó található a park területén. A park székhelye Kolašinban található. A nemzeti park bővelkedik kulturális és történelmi örökségben, találunk a területén látogatóközpontot, túraútvonalakat, kempinget és éttermet is. A csapadék rendkívül magas a területen, és ez teszi lehetővé a mérsékelt égövi esőerdők növekedését. A park egyik különlegessége az őserdő, a Biogradska Gora (16 km²) ötszáz évnél idősebb fákkal. Az őserdő szívében található a Biogradsko-tó, a nemzeti park legnagyobb gleccsertava, ahol evezős csónakok és kerékpárok bérelhetők.A park belépődíja személyenként 4,- EUR.

DURMITOR NEMZETI PARK – Montenegro északi részén található az UNESCOvilágörökségi helyszíne, mely a Durmitor-hegység legmagasabb hegycsúcsából, valamint a nemzeti parkból áll. A „durmitor” szó feltehetően kelta eredetű, jelentése „hegység, sok tóval”. A park területén található Európa egyik utolsó vadvizű folyója, a Tara-folyó, ami a kontinens legmélyebb szurdokát (1300 méter) vájta a hegyek közé. A kanyon Mojkovac és Šcepan Polje városok között, mintegy 78 km hosszan terül el, és Žabljak közelében egy 135 m magas híd ível át a folyón. A folyó a raftingosok kedvelt helye. A park változatos növény- és állatvilágát annak köszönheti, hogy viszonylag kis területen a nagy magasságkülönbségek miatt egyszerre érvényesülnek a mediterrán és a hegyi mikroklíma időjárási hatásai. A park gazdag növényzetében harminchét endemikus fajt azonosítottak, ezen kívül itt látható Európa egyik utolsó, érintetlen feketefenyő-erdeje. A számos turistaúton megközelíthető Fekete-tó mélysége helyenként eléri a 49 métert. A Durmitor hegység legmagasabb csúcsa a gyönyörű Bobotov kuk, amely 2523 méter magas és a hágó közelében egy jégbarlang is megtekinthető.

Biztonság: Montenegró közbiztonsági helyzete, biztonsági kockázatai, általános szabályrendszere, jellemző viszonyai, közszolgáltatásai hasonlóak a Magyarországon megszokotthoz.

Terrorizmus: az országban a terrorcselekmények veszélye alacsony, azonban kockázatot jelenthet, hogy a lakosság körében a lőfegyverek illegálisan birtoklása széleskörű, ezek és a robbanószerek bűnözői csoportokon keresztül könnyen hozzáférhetőek.

Természeti, egyéb katasztrófák: a nyári időszakban a száraz időnek és a nagy melegnek köszönhetően jellemzőek Montenegróban az erdő-, illetve bozóttüzek, amelyek esetenként lakott területeket is veszélyeztethetnek! A tüzek miatt gyakran előfordulhatnak elterelések, illetve útlezárások. Tavaszi és őszi időszakban a nagy esőzéseket, illetve olvadást követően fennállhat az árvizek veszélye. Az országban – Montenegró geológiai adottságai miatt - rendszeresen előfordulnak földrengések.

Bűnözés: a közbiztonság összességében megfelel az európai normáknak. A migrációs válság eddig nem érintette az országot. Montenegró alapvetően biztonságos, viszonylag alacsony az országba látogató turisták ellen irányuló bűncselekmények száma. Az országban jellemző a szervezett bűnözői csoportok közötti rivalizálás, leszámolás, amely azonban nem a beutazó külföldiek ellen irányul. Téli időszakban a hegyvidéki turista központok, míg nyáron a tengerparti üdülőhelyek biztonsági kockázata nő meg a turisták sérelmére elkövetett, kisebb súlyú bűncselekményeket illetően. Az elmúlt időszakban megnövekedett az autófeltörések, zsebtolvajlások, lopások, illetve az üdülőövezetben a betörések száma, ezért értékeikre és úti okmányaikra fokozottan vigyázzanak. Amennyiben valaki útlevéllel/személyi igazolvánnyal utazik, javasoljuk, hogy az adatoldalról készítsen fénymásolatot és azt az útlevelétől jól elkülönített helyen tárolja. Amennyiben mindkét okmányt magukkal viszik, útlevelüket és személyi igazolványukat külön helyen tartsák, mert egyik elvesztése/eltulajdonítása esetén a másikkal Montenegróban továbbra is tudnak utazni, illetve haza tudnak térni. Montenegró északi, valamint tengerparti részén (főleg Tivatban) megnövekedett a kóbor kutyák száma, amelyek váratlanul kiugorhatnak a gépjármű elé. Különösen a motorosok figyeljenek, mivel az állatok könnyen balesetet okozhatnak, illetve a gyalogosok a támadások elkerülése miatt. 

Fontos telefonszámok:

Vészhelyzetben hívható általános telefonszám: 112

rendőrség: +382 122

tűzoltóság: +382 123

mentők: +382 124

útinformáció és közúti segélyhívó - 19807

KÜLKÉPVISELETI, KONZULI INFORMÁCIÓK

Montenegró - Konzuli hivatal, Podgorica

Cím: Kralja Nikole 104 – 81000 Podgorica - Montenegró

E-mail: mission.pdg@mfa.gov.hu

Telefon: +38220602880 vagy +38220602910

Központi ügyelet Budapesten (konzuli segélyhívás munkaidőn túl):
(kizárólag munkaidőn kívül -16:30 és 8:00 között)
Magyarországról: 06-80-36-80-36
Külföldről: 0036-80-36-80-36

Honlap: podgorica.mfa.gov.hu

Montenegró - Tiszteletbeli konzul, Herceg Novi

Montenegró - Nagykövetség, Podgorica

Montenegró Budapesti Nagykövetsége

Tegye biztonságosabbá utazását, még utazás előtt regisztráljon konzuli védelemre és töltse le Konzinfo Utazom mobil alkalmazást!